Bevallom, volt bennem némi félsz, amikor belegondoltam: mostmár két csajjal leszek EGYEDÜL itthon. Elképzeltem bizonyos szituációkat, mi lesz, hogy lesz...de rájöttem, hogy kár ezen előre filóznom, majd belerázódunk a mindennapokba. Apa amikor itthon van, sokat segít, a csajoktól pedig elolvad, már most arról álmodozik, hogy mégegyszer ott lehessen velem bent a szülőszobán...

   Zsófi nagyon örült Eszternek, szívesen segít pelusozni, kacag neki, simogatja, de szerintem egy-két napig játékbabának hitte, akit bizonyos időközönként kiveszünk a kiságyból, átpelusozunk, megetetünk, büfiztetünk majd visszateszünk a kiságyba aludni.

   Tegnap este tudatosult a Hercegnőmben, hogy Eszternek is vannak igényei, nem csak akkor kell vele foglalkozni, amikor mi szeretnénk. Ringattam Esztert, Zsófi pedig mutogatni kezdett, hogy tegyem csak vissza aludni. Amikor Zsó meglátta, hogy fürdetem a kicsit, hisztizni kezdett. Szerintem szereti a tesóját, de azért kezd féltékeny lenni.

   Eszter egy tündér. Egész nap csak eszik és alszik. Az első itthon töltött éjszakánk (kedd) húzós volt, hajnal 4-ig óránkénti váltásban ráztuk Apával a pici mazsola popóját, de egyre jobbak az éjszakák, tegnap éjféltől ma reggel 7-ig meg sem szólalt Eszti, már kezdtem aggódni, hogy valami baj van, de ő csak kényelmesen ásított és nyújtózott egy nagyot a kiságyban, mielőtt kivettem.

   Apa most éppen "Tejfakasztó-egészséghozó" bulit tart pár rokonnal, jóbaráttal, akiket megkértünk, hogy húzzanak bele, igyanak sokat a kis családunk egészségére.

   A kedves blog-olvasókat is arra kérem, vegyenek elő egy poharat, töltsék meg valamilyen finom itallal, gondoljanak ránk és nézzenek a pohár fenekére ;)